Kutya háziasítása, csoportjai, érzékszervei

  A kutya és a farkas egy mára már kihalt alfajának háziasításával (domesztikációjával) jött létre. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik, azonban a háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum sem maradt fent, ezért csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. Mára már bizonyos, hogy a kutya kizárólagos őse a farkas. A vadkutyák vagy farkasok illetve az emberek vadászati stratégiája valószínűleg nagyon hasonló lehetett, azonban az eltérő fizikai adottságok nem vetélytársakká, hanem szövetségessé tették őket. Ennyi idő után nehéz megmondani, mi lehetett az első lépés a két faj együttműködésében.A háziasítás során az ember a kutyákkal szemben nagyon szigorú szelekciót alkalmazott, ezért a kutya viselkedése néhány fontos vonásában eltér a farkasétól. A kutyákban jelentősen nagyobb az együttműködési készség az emberrel, elfogadja az ember irányítását. Eltűnt a farkasoknál szigorú élelembirtoklás. Amíg egy farkaskölyök ína szakadtáig védi a falatot, amit megszerzett, egy kutyakölyöktől a gazdája könnyedén el tudja venni azt. A társasági kutyák kivételével az összes kutyafajta munkára lett kitenyésztve, szigorú szelekcióval, amit az állat tartásakor figyelembe kell venni.

A kutyafajtákat tíz csoportba osztották. Ezeket megjelenés vagy szerep alapján alakították ki. A tíz csoport:

• I. fajtacsoport: pásztor- és juhászkutyák
• II. fajtacsoport: schnauzerek, pinscherek, őrző-védő ebek, masztiffok
• III. fajtacsoport: terrierek
• IV. fajtacsoport: tacskók
• V. fajtacsoport: spitzek és ősi típusú kutyák
• VI. fajtacsoport: kopók, vérebek
• VII. fajtacsoport: vizslák, szetterek
• VIII. fajtacsoport: vízi vadászok
• IX. fajtacsoport: társasági kutyák
• X. fajtacsoport: agarak

A kutya csontváza: 1. lapocka; 1.H. nyakcsigolyák; 1.L. hátcsigolyák; 1.S. farokcsigolyák; 4. karcsont; 5. vállízület; 7. singcsont; 7.L. ágyékcsigolyák; 9. orsócsont; 10. lábtőcsont; 12. lábközépcsont; 13.R. bordák; 15. medence; 18. os penis; 21. sípcsont; 21. térdízület; 23. szárkapocscsont

A kutya váza.

A kutyák szaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a kábítószert és a robbanóanyagot.

A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, szaglóhámja negyvenszer nagyobb, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok. A nedves orr képes meghatározni a szaganyagot hordozó levegő áramlásának irányát. Az orr bőrének hidegre érzékeny receptorai észlelik a légáramlat szárító és hűtő hatását. 

Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert a háromféle csap helyett csak kétféle csapsejtje van, másrészt retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, harmadrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Látják a sárga és a kék színeket, de a vörös és a zöld között nem tudnak különbséget tenni. 

A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember. A kutyák mozgékony füle képes gyorsan a hang irányába fordulni. A fület legalább tizennyolc izom mozgatja. A hang irányát gyorsabban képes meghatározni, mint az ember füle.

A kutya ízlelőbimbói másként oszlanak el, mint az emberéi. Az édes, a sós és a savanyú ízekre a nyelv széle a legérzékenyebb. A keserűre legérzékenyebb a nyelv töve, míg a húsízt (umami) a nyelv elülső harmada ízleli a legjobban. Emellett vannak ízlelőbimbók a szájpadláson és a garatban is. Az ízlelőbimbók száma összesen 1700 (az embernél 9000). Az étel minőségétől függően a mirigyek kétféle nyálat választanak el: egy folyékonyabbat a zöldségek és egy nyálkásabbat a húsok emésztésére.

A tapintás fontos a kutya számára, mivel az érintések érzelmi és társas kapcsolatokat közvetítenek. Érintéssel a kutya megnyugtatható: pulzusa lassabb, lélegzése egyenletesebb. Bőrükben kétféle receptor található: felszíni és mélyebb típus. A felszíniek érzékelik a felszíni érintéseket, és a szőrszálak mozgását. A mélyebben elhelyezkedő típus az erősebb nyomásra érzékeny. A kutya orrában és ajkain sok a receptor, ezért ezek a területek különösen érzékenyek. A kutya pofáján levő tapintószőrök töve szintén tele van receptorokkal. Míg a hidegre érzékeny receptorok test szerte megtalálhatók, addig a melegre érzékenyek az orrban csoportosulnak. Ezek segítik például a kölyköknek megtalálni az anyjukat. A kutyák testét általában szőrzet borítja (kivéve néhány meztelen-kutya fajtát, ahol a szőrzet, ritkább, vagy a test egyes részein hiányzik). A szőr lehet rövid, félhosszú vagy hosszú. A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb télit növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.